Vega, Lope de: Casose un galán su dama y después andaba celoso

Pusó tan grande amor, si amor se llama,

un hombre, aunque no fue de los Catones,

en una gata, en perseguir ratones

décima de las nueve de la fama,

que a Júpiter, teniéndola en la cama,

porque fuese mujer dio tales dones,

que a fuerza de promesas y oblaciones,

Júpiter la volvió de gata en dama.

Estando, pues, en el estrado un dia,

pasó un ratón, y apenas la vislumbre

le dio en los ojos cuando fue su arpia.

¿De qué tienes, Ricardo, pesadumbre?

Que Cloris ha de ser lo que solia,

porque es naturaleza la costumbre.

Olyan szerelmes lett (ha illik erre

e szó) egy úr - nem volt Cato, hiába -

egy egerésző formás kiscicába,

a kilenc múzsát tízzé így emelve,

hogy Jupiternek, csakhogy megszerezze

számára és szerelmes hölgyre váltsa,

ajándékot adott. S az megcsinálta,

amit kért, s lőn cicánknak női teste.

Szalónjában amint ült egy nap éppen,

s a termen egy egérke átcikázott,

lénye: a vadság fölvillant szemében.

- Mért vagy, Ricardo, gondoktól csigázott?

Mert Cloris az, ami tulajdonképpen? -

Hisz jellemünkké válnak a szokások.