Talvik, Heiti: Szabadulás (Vabanemine in Hungarian)

Lõid vetesse jumala vitsad
ja rihvale lendas mu vrakk.
Mu südamelt murti pitsat
ja huulilt - punane lakk.

Nii lihast said valla mu meeled
ja Kiusaja lahkus mu leest.
Said ribidest kandlekeeled,
mis ootamas Mängumeest.

A villám a vízbe csapott - ez történt.
S hajóm: roncs. Sorsom megköt és riaszt.
Szívemről, ím, a pecsétet letörték
s ajkamról - a piros viaszt.

Megszabadult így a testtől a lelkem.
A Kísértő elhagyta tűzhelyem és
bordáimból kantelehúrok lettek,
mik várják a zenészt.