This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Agricola, Mikael: A „Zsoltárok” előszavából (Psalttarin käännöksen esipuhe (poiminto) in Hungarian)

Portre of Agricola, Mikael

Psalttarin käännöksen esipuhe (poiminto) (Finnish)

Epejumalat monet tesse

muinen palveltin cauan ja lesse.

Neite cumarsit Hemelaiset

seke Miehet ette Naiset.

Tapio Metzest Pydhyxet soi ja

Achti wedhest Caloja toi.

Äinemöinen wirdhet tacoi

Rachkoi Cuun mustaxi jacoi.

Lieckiö Rohot jwret ja puudh

hallitzi ja sencaltaiset mwdh.

Ilmarinen Rauhan ja ilman tei

ja Matkamiehet edhes-wei.

Turisas annoi Woiton Sodhast

Cratti murhen piti Tavarast.

Waan Carjalaisten Nämet olit

Epejumalat cuin he rucolit.

Rongoteus Ruista annoi

Pellonpecko Ohran casvon soi.

Wirancannos Cauran caitzi

mutoin oltin Caurast paitzi.

Egres hernet Pawudh Naurit loi

Caalit Linat ja Hamput edestoi.

Köndös huchtat ja Pellot teki

quin heiden Epeuskons näki.

Ja quin Kevekylvö kylvettin

silloin ukon Malja jootijn.

Sihen haetin ukon wacka

nin joopui Pica ette Acka.

Sijtte paljo Häpie sielle techtin

quin seke cwltin ette nechtin.

Quin Rauni Ukon Naini härsky

jalosti Ukoi pohjasti pärsky.

Se sis annoi Ilman ja WdhenTulon

käkri se liseis Carjan casvon.

Hiisi Metzeleist soi Woiton

Wedhen Eme wei calat vercon.

Nyrckes Oravat annoi Metzast

Hittavanin toi Jenexet Pensast.

Eikö se Cansa wimmattu ole

joca neite wsko ja rucole.

Sihen Piru ja Syndi weti heite

Ette he cumarsit ja wskoit neite.

Coolludhen hautijn Rooca wietin

joissa walitin parghutin ja idketi.

Mennin-geiset mös heiden Wffrins

sai coska Lesket hoolit ja nait.

Palveltin mös paljo muuta

Kivet Cannot Tädhet ja Cwu-ta.

Tontu Honen menon hallitzi

quin Piru monda wil-litzi.

Capeet mös heilde Cuun söit

Calevanpojat Nijttut ja mwdh löit.

 

1551



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://fi.wikipedia.org/wiki/Suomalaisten

A „Zsoltárok” előszavából (Hungarian)

Finnek földjén sok bálvány volt,       

imádták őket közel s távol.    

Hämében nők és férfiak        

tisztelték a bálványokat.        

Tápio erdőből adott vadat,     

vizből hozott halat.    

Äinämöinen dalt kovácsolt,   

Rahkoi szőtt a holdra fátyolt. 

Liekkő a fákat, füveket,        

gyámolítá a gyökereket.         

Ilmarinen igazitá a békét s az időt,     

s ki útra kelt előre vitte őt.     

Turisas a hadban győzködött.

Kratti a vagyonon őrködött.   

Tontu gondot viselt a házra,   

hogy az ördöng meg ne gyalázza.      

Hold-manók falták fel a holdat,        

Kaleva-fiak kaszáló urai voltak.        

Bizony bolond mód Karjala   

szintén bálványozó vala.       

Rongoteus ada nekik rozsot,  

földi manók hada árpát hozott.          

Virankannos vigyáza a zabra

nélküle a nép zabot nem aratna.

Äkräs borsót, répát, babot,

káposztát, lent, kendert adott.

Köndös írtást és szántót teremtett

a pogány hitű embereknek.

S midőn a tavaszi vetést veték,

Ukko kupáját üriték.

Lakomát, vígat csaptak ott,

lány, öregasszony jót ivott.

Nagy szégyen volt ez, szörnyűség,

hogy ilyen életet élt a nép.

Ukko asszonya, Rauni ha kárpált,

Ukko mellőle akkor odébb állt;

nem volt pedig nagyobb úr nála.

Kekri gondot viselt a nyájra.

Hiisi vezette a vadászokat,

Viz-anya hálóba vitt halat.

Nyrkkes az erdő mókusait,

Hittavainen fogta bokrok nyulait.

Vak nép az és eszeveszett,

ki hisz és imád ily isteneket.

Ördöng és bűn műve volt csak,

hogy ezek előtt hajbókoltak.

Holtak sírjához ételt hordtak

s ott jajgattak, sírtak, panaszkodtak.

Jó szellemeknek is áldoztak,

mikor özvegyek házasodtak.

Még sok egyéb bálványuk is volt,

kövek, fatörzsek, csillagok és hold.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap