Apollinaire, Guillaume: L'adieu du cavalier

Ah Dieu! que la guerre est jolie
Avec ses chants ses longs loisirs
Cette bague je l'ai polie
Le vent se mêle à vos soupirs
 
Adieu! voici le boute-selle
Il disparut dans un tournant
Et mourut là-bas tandis qu'elle
Riait au destin surprenant

Egek! A háború milyen szép
Sok szabad idő és dalok
E gyűrűt fényesítgetem még
A szélbe vegyül sóhajod
 
Megyek! Már zendül a "Nyeregbe!"
A férfi eltűnt hirtelen
És meghal ott míg hölgye messze
Nevet a furcsa végzeten