This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Apollinaire, Guillaume: Palota (Palais in Hungarian)

Portre of Apollinaire, Guillaume
Portre of Kálnoky László

Back to the translator

Palais (French)

À Max Jacob

 

Vers le palais de Rosemonde au fond du Rêve

Mes rêveuses pensées pieds nus vont en soirée

Le palais don du roi comme un roi nu s’élève

Des chairs fouettées de roses de la roseraie

 

On voit venir au fond du jardin mes pensées

Qui sourient du concert joué par les grenouilles

Elles ont envie de cyprès grandes quenouilles

Et le soleil miroir des roses s’est brisé

 

Le stigmate sanglant des mains contre les vitre

Quel archer mal blessé du couchant le troua

La résine qui rend amer le vin de Chypre

Ma bouche aux agapes d’agneau blanc l’éprouva

 

Sur les genoux pointus du monarque adultère

Sur le mai de son âge et sur son trente et un

Madame Rosemonde roule avec mystère

Ses petits yeux tout ronds pareils aux yeux des Huns

 

Dame de mes pensées au cul de perle fine

Dont ni perle ni cul n’égale l’Orient

Qui donc attendez-vous

De rêveuses pensées en marche à l’Orient

Mes plus belles voisines

 

Toc toc Entrez dans l’antichambre le jour baisse

La veilleuse dans l’ombre est un bijou d’or cuit

Pendez vos têtes aux patères par les tresses

Le ciel presque nocturne a des lueurs d’aiguilles

 

On entra dans la salle à manger les narines

Reniflaient une odeur de graisse et de graillon

On eut vingt potages dont trois couleur d’urine

Et le roi prit deux œufs poches dans du bouillon

 

Puis les marmitons apportèrent les viandes

Des rôtis de pensées mortes dans mon cerveau

Mes beaux rêves mort-nés en tranches bien saignantes

Et mes souvenirs faisandés en godiveaux

 

Or ces pensées mortes depuis des millénaires

Avaient le fade goût des grands mammouths gelés

Les os ou songe-creux venaient des ossuaires

En danse macabre aux plis de mon cervelet

 

Et tous ces mets criaient des choses nonpareilles

                       Mais nom de Dieu !

                       Ventre affamé n’a pas d’oreilles

Et les convives mastiquaient À qui mieux mieux

 

Ah ! nom de Dieu ! qu’ont donc crié ces entrecôtes

Ces grands pâtés ces os à moelle et mirotons

Langues de feu où sont-elles mes pentecôtes

Pour mes pensées de tous pays de tous les temps



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://fr.wikisource.org

Palota (Hungarian)

Max Jacobnak

 

Rozamunda palotája felé az álmok

Mélyén ábrándjaim mezítláb mennek este

Mint meztelen király áll a királyi ház ott

A rózsakertben a rózsákat lázba ejtve

 

Minden gondolatom a kert mélyén nyüzsög

A békazenekar koncertjén mosolyognak

Megkívánták kövér orsóit ciprusoknak

S a rózsák tükre a naptányér eltörött

 

Az alkony mely sziven-talált íjásza hagyta

Két ablakhoz tapadt kézen stigmák nyomát

Lakomákon fehér bárány húsát fogyasztva

Gyantától keserűn ittam Ciprus borát

 

Ifjú szépségben és ünneplőjét felöltve

A házasságtörő kényúr térdcsontjain

Ott csücsül Rozamunda asszony s körbe-körbe

Kerek kis hun szemét titkon forgatja ím

 

Igazgyöngy-ülepű úrnője a szivemnek

Ki mellett más ülep és más gyöngy túl kopott

Szép szomszédnőim ó

Ábrándozva ugyan kire számítotok

Mikor keletre mentek

 

Kip-kop Ez az előszoba leszáll az alkony

A homályban a mécs olvasztott arany ékszer

Copfjával fejetek lógjon a fali kampón

Már-már sötét az ég itt-ott tűhegynyi fényjel

 

Beléptünk az ebédlőbe hol megütötte

Mindünk orrát a zsír kozmás illata már

Ott áll húsz tál leves három húgysárga közte

S két tojást mert ki a levesből a király

 

Majd a kukták a húst felszolgálni siettek

Az agyamban kihűlt gondolatpecsenyét

Szép álmok bifsztekét melyek halva születtek

S gombócként porhanyós emlékek tetemét

 

Nos több évezrede halott volt mind e hóbort

S émelygős mint fagyott mammutból sült szelet

A csont s az álmodó csontkamrából való volt

S haláltáncot ropott agyredőim felett

 

S minden tál valami hallatlan szót kiáltott

        De a rézangyalát!

        Éhes has nem hall jó tanácsot

És a vendégsereg versenyt tömte magát

 

Hej a rézangyalát! mit mondtak hát a bordák

Pástétomok velőscsontok s vadpecsenyék

Eszméimhez miket szült minden kor meg ország

Pünkösdjeim tüzes nyelvek jöttök-e még



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://mek.oszk.hu

minimap