Apollinaire, Guillaume: Jel (Signe in Hungarian)

Je suis soumis au Chef du Signe de l'Automne

Partant j'aime les fruits je déteste les fleurs

Je regrette chacun des baisers que je donne

Tel un noyer gaulé dit au vent ses douleurs

Mon Automne éternelle ô ma saison mentale

Les mains des amantes d'antan jonchent ton sol

Une épouse me suit c'est mon ombre fatale

Les colombes ce soir prennent leur dernier vol

Érzem mindig jelét az ősz akaratának

Hát a gyümölcs való nekem nem a virág

Elcsókolt csókjaim szívembe visszafájnak

Hallani a levert diófa bánatát

Állok tűnt szeretők szép kezek avarában

Ó örök őszidő lelkemnek évszaka

Egy hű hitves követ az én végzetes árnyam

Még felszáll a galamb leszáll az éjszaka