Bosquet, Alain: A szereplők (Les personnages in Hungarian)

C'est au petit matin que tous les personnages
abandonnent leur livre natal pour errer n'importe
où dans les rues de la ville ironique,
parmi les gens qui sont de chair et de sueur.
 
On peut les reconnaître à leur regard tremblant,
à leurs mains tachées d'encre, à leur profil
qui porte comme un reste de verbe.
Ils ne sont pas heureux de leur soudaine liberté.
 
Osent-ils vivre en bonne intelligence avec leur faux destin
de héros manuscrits? Vers le soir ils reviennent,
penauds mais délicats, dans leur foyer: ces pages
 
entre la prose et le poème, où leur détresse
est à l'abri. Sa colère passée, l'auteur,
sceptique et généreux, les reprend dans son livre.

Hajnalonként a sok regényalak kilép
a könyvből, útrakel a girbe-gurba város
gúnyos utcáin és megpróbál elvegyülni
a hús-vér emberek között. De tétova
 
tekintetükről és tintafoltos kezükről
könnyen rájuk lehet ismerni, s mintha egy
szófoszlány volna még mindegyikük profilján.
Szabadságuk talán túl hirtelen szakadt
 
nyakukba. A hamis, papirosízű sorssal
mit tudnak kezdeni, elég erősek-e?
Estére visszajön mindegyik szemlesütve,
 
itt nem kell félniük, e prózavers-lapok
otthont jelentenek. A szerző szkeptikus,
de visszaengedi nyitott könyvébe őket.