D'Orléans, Charles: Az idő, ím, kivetkezett (Le temps a laissié son manteau in Hungarian)
Le temps a laissié son manteau (French)Le temps a laissié son manteau De vent, de froidure et de pluye, Et s'est vestu de brouderie De souleil luisant, cler et beau.
Il n'y a beste, ne oyseau, Qu'en son jargon ne chante, ou crie: Le temps a laissié son manteau De vent, de froidure et de pluye.
Riviere, fontaine et ruisseau, Portent, en livrée jolie, Goutes d'argent d'orfaverie, Chascun s'abille de nouveau. Le temps a laissié son manteau De vent, de froidure et de pluye.
|
Az idő, ím, kivetkezett (Hungarian)Az idő, ím, kivetkezett szél-, fagy- és esőköpenyéből, és drága csipkéit vevé föl, a napsugárból verteket.
Állat rikong, madár cseveg, és mind a hang az ég felé tör: az idő, ím, kivetkezett szél-, fagy- és esőköpenyéből.
Folyók, források, csermelyek szép köntösén ezernyi égő ezüstcsepp a művészi ékkő; mind új ruhában díszeleg: az idő, ím, kivetkezett szél-, fagy- és esőköpenyéből.
|