Goffette, Guy: En février

Lui aussi croyait en sa force de tigre

et que la jeunesse est immortelle.

Il savait par coeur le chemin et le goût

du lait dans le bol ébréché,

mais que le sang fût amer et froid le métal

dans la tiédeur de l'aube: non. Un frisson

a parcouru son poil ébouriffé, libérant

un brin d'herbe si vert que j'ai suivi

des yeux son preste envol, le temps

d'un souffle, juste ce qu¡il faut à la mort

pour traverser une vie de chat et jeter,

dans un bol de lait sur,

une belle journée de soleil, à jamais ébréchée.

Ő is hitte, hogy erős, mint a tigris,

és hogy az ifjúság halhatatlan.

Emlékezetből tudta az utat

és a repedt tálkából ivott tej ízét,

de hogy megkeseredjen a vér s a vas kihűljön

a langyos alkonyatban - soha. Borzongás járta át,

szőrszálai közül előtűnt egy fűszál,

olyan zöld, hogy szemmel tudtam követni

míg elsuhant, annyi volt, mint egy füttyszó,

pont amennyi kell a halálnak,

hogy keresztezzen egy macskaéletet és

az aludttejes tálkába löttyintse

a verőfényes szép napot, mely végleg megrepedt.