Dizdar, Mak: Hattyúlány (Labud djevojka in Hungarian)

Rekoh joj
Od devet dveri zar nisi otključala devet
Od devet odaja zar nisi otvorila devet
Od devet kovčega zar nisi otklopila devet
Od devet pečata zar nisi
Otpečatila devet

A ona
Ona će meni
Otključah devet dveri
Otvorih devet odaja
Otklopih devet kovčega
Otpečatih devet pečata
Ali ne otključah
Ne otvorih
Ne otklopih
Ne otpečati
Pečat
Tvoga
Srca

Dadoh joj znak ključa

A ona zaklikta
Gle ptice one što juri k zelenoj gori
Gle ptice one zelene
Ispod oblaka

Pogledah i ne vidjeh

Tada ona reče
Znaj da je tajna broja devet
Tajna labud djevojke
Čik stigni me

Pretvorih se u sokola

Al Labudica je već bila stigla za oblak
U zemlju gdje je oko sokolovo
Mrtvo oko

Kérdeztem a lánytól
Hát a kilenc ajtóból nem nyitottál ki kilencet
Hát a kilenc teremből nem tártál ki kilencet
Hát a kilenc szelencéből nem feszítettél fel kilencet
Hát a kilenc pecsétből nem
Törtél fel kilencet
 
A lány
A lány meg
Kilenc ajtót kinyitottam
Kilenc termet kitártam
Kilenc szelencét felfeszítettem
Kilenc pecsétet feltörtem
De
Szíveden
Azt
A pecsétet
Ki nem nyitottam
Ki nem tártam
Fel nem törtem
 
Megadtam a kódot
 
A lány meg felsikoltott
Nézd a felhők alatt
Azokat a zöld hegyek felé tartó madarakat
Nézd azokat a zöld madarakat
Oda néztem és nem láttam
 
Akkor mondta a lány
Tudd a kilences szám titka
A hattyúlány titka
Na érj utol
 
Sólyommá változtam
 
De a Hattyúlány már a fellegekbe ért
A birodalomba ahol a sólyomszem
Halott szem