Ady Endre: Hilsen til seierherren (Üdvözlet a győzőnek in Norwegian)

Ne tapossatok rajta nagyon,

Ne tiporjatok rajta nagyon,

Vér-vesztes, szegény, szép szivünkön,

Ki, íme, száguldani akar.

Baljóslatú, bús nép a magyar,

Forradalomban élt s ránk hozták

Gyógyítónak a Háborút, a Rémet

Sírjukban is megátkozott gazok.

Tompán zúgnak a kaszárnyáink,

Óh, mennyi vérrel emlékezők,

Óh, szörnyű, gyászoló kripták,

Ravatal előttetek, ravatal.

Mi voltunk a földnek bolondja,

Elhasznált, szegény magyarok,

És most jöjjetek, győztesek:

Üdvözlet a győzőnek.

Tramp ikke på dette pinte hjerte,

det har tapt for mye av sitt blod,

dette slitte, trette, vakre hjerte,

som så gjerne ville overleve.

Dette folk forfulgt av blodig opprør,

bærer preg av lidelse og vemod.

Skurkene, fordømt i sine graver,

gav oss krig og kalte det for helbred.

Våre grå kaserner suser klangløst,

å, hvor mye blod de må erindre,

disse sørgende, forstemte krypter

i en skyggedal av katafalker.

Vi var verdens dårer, vi magyarer,

vi forpinte, lidende magyarer.

Du som seiret, hent din bleke seier:

Til de Seirende er denne hilsen.