This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Ady Endre: Lázár a palota előtt

Portre of Ady Endre

Lázár a palota előtt (Hungarian)


I


Éjfél, valaki duskál:
Neszt küld a drága palota.
Pénzt olvas valaki.
Zenék zenéje:
Nem hallottam még ilyet soha.

Selymes papirok
Im, halk és büszke zsoltárra gyújtnak.
Csilingelnek a kölyök-ércek.
Zeng az arany
S az én könnyeim hullnak.

S én a palotát támasztom.
Zúg, megtolul, viharzik a zene.
Milyen zsolozsma,
Mintha a világ
Minden öröme benne zengene.

Kié az a pénz?
Az én könnyeim hullnak.
Száradjon el a keze,
Gonosz és boldog keze
A nyomorultnak.

II


Egy cifra házban
Örömben, lázban
Összegyültek a gazdagok.
Énekeltek a gazdagok
Egy cifra házban.

Az utca sarkán
Ime, vad, harsány
Zsoltár zendül. Lázár dalol,
Fölnéz a házra és dalol
Az utca sarkán.

Mélyén az éjnek
Mint támad ének?
Elsáppadnak a gazdagok,
Elnémulnak a gazdagok
Mélyén az éjnek.

S csönd, Lázár hallgat.
Tapsot a dalnak.
És tapsolnak a gazdagok,
Hahotáznak a gazdagok.
S csönd, Lázár hallgat.

III


Ősszel és szomorúan jön meg
Az öreg Lázár a Bibliából
S a gazdagok félve köszönnek.

Lázár lélegzik, lépdel, hallgat.
Látatlanul vele érkeznek
Régi, nagy, béna, ős hatalmak.

Lázárnak néha melle hördül,
Szeretne egy nagyot kacagni,
De a szája sírásra görbül.

Lázár az örök őszi béna
S a Földön, még, szokás örülni.
Ő is szeretne néha-néha.

Ő is szeretne táncra kelni
S rőt erdőkben, rőt szatirokkal
Tréfás dudánál énekelni.

Be is áll az öröm-piacra,
Rossz mellével asszonyokat vár
S valamit, amitől kacagna.

Óbort és mustot hoz elébe
A gazdagok megriadt nyája
S ő bekóstol az édes lébe.

Bekóstol s testét megcsiklandja
Olykor egy lány, olykor egy asszony
S ez a Lázár örök kalandja.

Asztmás melléből fuldokolva
Jön föl az Ősznek köhögése,
Mintha egy csúf kéj-sóhaj volna.

Erre a köhögős örömre
Elfakulnak szívek és arcok:
Ősz lesz. Mintha a Halál jönne.[1]



[1] Kézirat (a több részes költeményből csak a III. szerkezeti egységnek maradt fenn kéziratos dokumentuma, a továbbiakban ennek az adatait, leírását adjuk): Autográf, ceruzával írt tisztázat törlésekkel, beszúrásokkal, 3 fólió. 1–2. f.: 210×170; 3. f.: 235×152 mm. – Cím: II. Az öreg Lázár. A címet megelőző sorszám arra utal, hogy a tisztázat a BN 1907. szeptember 8-i számának nyomdai előállításához készült; erre vall a fóliók számozása is: 1. f.: –3–, 2. f.: –4–, 3. f.: –5–. – Aláírás nélkül. – Mindhárom fólió hosszirányban kettétépve, a tépésnél ragasztószalaggal a verzón összeragasztva. A 3. fólió erősebben sárgult, kissé szakadozott, s ugyanennek a fóliónak a hátoldalán a BN nyomtatott körirata. – A kézirat László Gyula (Bp.) tulajdonában.

Első megjelenés [a több részes költeményt Ady nem egyszerre publikálta, ezért a megjelenési adatokat a megfelelő tagolásban közöljük): I. rész: BN 1906. április 29. XI. évf. 117. sz. 2. – Tárca – Ady Endre – („A Pénz” főcímmel Lázár átkot mond címen a Sírás az Élet-fa alatt c. vers után közli.) 



Uploaded byRépás Norbert
Source of the quotationhttp://mek.oszk.hu/
Publication date

Lazár pred palácom (Slovak)

I

Polnoc, oplýva ktosi:
v paláci skvelom šuchocú.
Peniaze ktosi číta.
Muzika muzík:
Nikdy som takú ešte nepočul.

Hodvábne lístky,
hľa, tlmeným a hrdým žalmom vzpl
Cingilingujú štence-mince.
Cvendží zlato
a moje slzy kanú.

A ja podpieram palác.
Muzika zvíchruje sa, dvíha, sála.
Aký to žalm,
akoby všetka
blaženosť sveta sa v ňom rozhučala.

To zlato čie je?
Sĺz mojich tečie mnoho.
Nech uschne ruka,
zlá a blažená ruka
podliaka toho.

II

V parádnom dome
v radostnom zhone
zhromaždili sa boháči.
Rozspievali sa boháči
v parádnom dome.

A na ulici,
hľa, divo ryčí
zvučný žalm, Lazár peje,
vzhliadne na dom a peje
tam na ulici.

V nočnom tom tichu
spev? Z čieho dychu?
Sinejú, blednú boháči.
Onemievajú boháči
v nočnom tom tichu.

Pst, Lazár zmĺkol.
A potlesk zhíkol.
Roztlieskali sa boháči,
rozchechtali sa boháči.
Pst. Lazár zmĺkol.

III

Zošedivelý starec, clivo
z biblie Lazár vystupuje.
Boháči zdravia bojazlivo.

Dychčí Lazár a s ním, kde kročí,
neviditeľne prichádzajú
odveké, veľké, chromé moci.

Hruď Lazárova zavše chrčí.
Rád by sa zasmial zoširoka,
no ústa sa mu skrivia v kŕči.

Chromý je do skonania sveta
a na zemi sa, ešte, plesá.
Lazár tiež by rád plesal sem-tam.

Tiež by rád poskočil si v tanci,
pri gajdách nôtil v zlatých hájoch
s kozonohmi hôr, so šarvanci.

Aj vykročí si na trh slastí,
dýchavičný na ženy čaká
a nad čím by sa zasmial v šťastí.

Starý mok nesie, mušt mu dáva
boháčov stádo najašené.
On sladkú šťavu ochutnáva.

Ochutnáva a jeho mužstvo
tu dievka pošteklí, tu žena.
To Lazárovo dobrodružstvo.

A Jeseň s kašľom, ktorý dusí,
vzdychá mu v prsiach astmatických.
Čo vzdych, to rozkoš, až sa hnusí.

Na rozkašlanú radosť túto
povädnú srdcia, zblednú tváre:
Jeseň čuť. Kroky Smrti sú to.



Uploaded byRépás Norbert
PublisherSlovenský spisovateľ, Bratislava (13-72-096-78)
Source of the quotationJán Smrek Preklady (Edícia Básnický preklad Zväzok2)
Bookpage (from–to)336-338
Publication date

minimap