This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Arany János: A méh románca

Portre of Arany János

A méh románca (Hungarian)

Ablak alatt
A pünkösdi rózsa,
Kezd egy kicsit
Fesleni bimbója:
Kékszemű lyány,
Válogat belőle,
Koszorúnak
Holnap esküvőre.

Reménykedik
Egy kis méh az ágon:
Szép eladó,
Jaj, ne bántsd virágom!
Ezt az egyet
Magamnak kerestem,
Alig hasadt
Mikor eljegyeztem.

Felel a lyány:
Te bohó kis állat!
Lelsz te rózsát
Nem egyet, ha' százat,
Holnap is nyit,
Holnap is eljössz te
Csak ne kívánd
Ami legszebb közte.

Mond a kis méh:
Szőke szép hajadon,
Neked Isten
Hű szeretőt adjon!
Nem sok amit
Kívánok tetőled:
Ne szakaszd le
Az én szeretőmet.

Felel a lyány:
Dehogynem szakasztom!
Dehogy leszek
E ne'kűl menyasszony!
Koszorúmban
Ezt fonom előre,
Ugy vigyenek
Holnap esküvőre.

El se mondá,
Nyult a szép bimbóhoz
Hogy letörje
A virágcsomóhoz.
A szegény méh
Rárepűlt kezére,
Csókot adni
Annak a fejére.

"Hess te gyilkos!
Ne bocsáss fulánkot:
Leszakasztám,
Vigyed a virágod."
"Szép menyasszony,
Már nekem mi haszna!
Koszorúdnak
Híja lesz miatta."

Koszorúdnak
Híja lesz miatta -
Ezt a kis méh
Keserűn mondhatta,
Mert a szíve,
Hiába parányi,
Nagyon tudott
A virágért fájni.

S a leánynak,
Hiába kiáltott,
Szeme alá
Üti a fulánkot;
Szegény bogár!
S maga haldokolva
Félreült, egy
Rozmarin-bokorra.

Szép menyasszony
Jajgat a sebével,
Esküvőre
Sem mehet szemével:
Holdfogyásig
Dagadt lőn a tája...
Azalatt meg
Elhagyá babája.



Uploaded byRépás Norbert
Source of the quotationmek.oszk.hu

Romanca včely (Slovak)

Pod oblokom
ker pivonky práve
rozprskáva
puky usmievavé:
z nich vyberá
deva modrooká
na zajtrajší
sobáš do venčoka.

Včelka zlká vtom
s byľôčky, kde sedká:
Zlatovláska,
joj, neruš mi kvietka!
Tento jeden
som si vyhľadala,
sotva puknul,
s ním sa srukovala.

Vetí panna:
Stvorička ty sprostá,
nájdeš ruží.
nejednu, ba do sta;
vzkvitnú zajtra,
zajtra prídeš zas, i
len nežiadaj
tú dnes prvej krásy.

Rečie včelka:
Kráska na vydaj ty,
Boh verného
premilého daj ti!
Nemoc toho,
čo od teba pýtam:
milenca mi,
nože, nestrhni tam.

Dievčina jej:
Horký neodtrhnem,
skôr mladušstvom
bez nej ver’ povrhnem!
Do venca tú
ružu vpletiem zpredu,
tak nech zajtra
na sobáš ma vedú.

Nedoriekla,
siahla k púčku prsty,
ulomiť ho
k iným kvetom v hrsti.
Vtom jej včelka
sadla, nebožiatko,
na ruku, chtiac
pobozkať ju sladko-

 „Všt, vražedník!
Nepusť žiala vztek: na,
odtrhnutý
zaber si kvet.“—„Pekná
mladuška, nač
mne je odtrhnutý!
Veci by chybel
bojsa venčeku ti!

Veď by chybel
bojsa venčeku ti —
výraz včelkin
bol čajs’ trpkej chuti,
bo srdiečko,
darmo práško-malô,
pre kvietok ju
veľmi bolieť znalo.

A devu, hoc
skríkla, bledá celkom,
na podočí
štipla žihadielkom;
chudák chrobák!
Ten mrúc po tom činu.
stranou sadol
na krík rozmajrínu.

Mladúcha však,
zjajkajúc, šla skokom;
nie, na sobáš
nemôž’ s takým okom,
po nov-mesiac
opucheľ tam, pruh aj...
A za ten čas
zanechal ju šuhaj.



Uploaded byRépás Norbert
PublisherMatica slovenská a Kníhtlačiarsky Účastinársky Spolok, Turčiansky Sv. Martin
Source of the quotationSobrané spisy básnické, sväzok XV., preklady maďarských básnikov
Bookpage (from–to)95-97
Publication date

minimap