Balázs F. Attila: In culise (Kulisszák mögött in Romanian)

az, amit nem mond ki senki: árva
mint színes pára beleolvad
a fölénk hajló égbe vagy
belevesz a terpeszkedő világba
tehervagonra rótt ige:
enyhe karcolás az ember történetében
kallódó lelet: valóság-e vagy
polipnyújtózású képzelet?
 
nyűtt díszletek közt beesett arcú
idegen: viszketeg, halál-karcsú
önnön életét keresi
s ha nem leli
mint élő szülőkkel árva
a másét ölti magára
 
csak az örök amibe nem bújhatunk
minden átélhető: halál
a mutató áll? vagy vele forog a világ?

aceea, ce nimeni nu rosteste: e orfan

ca orice abur colorat se topeşte-n

înclinatul cer sau se pierde-n lume

slovă pe marfar hurduc:

lină scrijelitură în a omului istorie

pierdut vestigiu: adevăr e sau

polipară întindere a imaginaţiei?

faţă surpată printre uzate decoraţiuni

străin: mâncărim, cu zvelteţea morţii

propria viaţă o caută

şi dacă n-o găseşte

ca orfan cu părinţi în viaţă

a altuia o-mbracă

veşnic e doar  în ce nu ne putem ascunde

totul ce poate fi trăit: e moarte

indicatorul stă?  sau cu ea se-nvârte lumea?