Balázs F. Attila: Cavalerii goi (Meztelen lovagok in Romanian)
|
Meztelen lovagok (Hungarian)mi maradt belőlünk a kipingált hétköznapok lovagjaiból akik hetykén ünnepeltük elvesztett csatáinkat miközben mint felfújt léggömbök pukkantak a méregtől győztes ellenfeleink? mi maradt belőlünk merészekből akik elhagytuk árnyainkat de azok éjszaka visszalopakodtak s reggel arra ébredtünk hogy befészkelődtünk meleg puhaságukba? mi akik azt hittük: ha vagyunk – van a szó is s a szó által vagyunk és leszünk – f ehér folyosókon lépdelünk kívül minden időn mert alvás közben eltörölték álmainkat s az ébredés határán mint fejbekólintottak méregetjük egymást s magunkat: mi maradt belőlünk?
|
Cavalerii goi (Romanian)ce-a rămas din noi din cavalerii zilelor anoste cei ce fuduli sărbătoreau ale noastre pierdute bătălii în vreme ce precum umflate baloane plesneau de furie biruitorii noştri
ce-a rămas din noi temerarii ce ne-am abandonat umbrele dar noaptea acestea s-au reîntors tiptil şi dimineaţa ne-am trezit cuibărindu-ne-n calda lor toropeală?
noi cei care aşa am crezut: dacă suntem – şi cuvîntul este şi prin cuvînt suntem şi vom fi – prin albe coridoare păşim în afara oricărui timp căci ne-au şters visele în timp ce dormeam şi la hotarul trezirii ca buimaci ne măsuram unul pe celălalt şi pe noi înşine: ce-a rămas din noi?
|
