Benő Attila: (egy nap és a többi)

Ágyba bújunk és arra gondolunk,

hogy merre fordul körhinta-életünk.

Majd fogat mosunk és vacsorázunk.

A válaszomat kérdezed.

Ablakunk párkányáról elriadnak a galambok.

Ebédelünk. Mondom, hogy semmi se ismétlődik,

a galambok se ugyanazok az ablakunknál.

Szeszes vattát teszek az ujjamra,

oda ahol a kés meg fogja vágni.

Nem tanulsz a hibáidból, mondod.

Ujjamból vér cseppen,

és a kés élét előcsalja.

Hazaérkezünk. A kollégáinktól elköszönünk.

Ma újra zsémbes a főnök.

Mozgólépcső, mozgójárda. Mozgóhangulat.

Elzártad a vizet? Leoltottad a tüzet?

Miért ellenőrződ folyton, hogy bezártad-e az ajtót?

Kikapcsolód a rádiót. Szól a reggeli sláger.

Hajnalodik, mert közeleg az éjszaka.

Valóról valóra ébredünk. Csengetni fog az óra.

Mielőtt elaludnánk egymásnak jobb tegnapot ígérünk.

Szürkölödik. Alkony van, vagy hajnal?

Csütörtök, szerda, kedd...