Illyés Gyula: Vonatból
Vonatból (Hungarian)Ami közel van, hogy rohan hátrafelé, eszeveszetten! De milyen híven-komolyan tart velünk, ami messze van – akár szivemben.
Hogy nyargalnak hátra a fák, a sürgönypóznák a sín mellett! De ti, ti messzi, hű tanyák, akár a mult, az ifjuság, ti úgy követtek.
Lám, a távolibb, hajdanibb ragaszkodik hívebben hozzád? Oh, hogy botlik, akadozik, szakad az is, az a szelid, messzibb valóság!
Vonakodva bár, tétován, a téli rét lágy ködein túl, a tanyaház is valahány megtorpan a domb oldalán és hátraindul.
Mint filmen, ha film tűnik át, mint fonál fonálra szövődve fut a futó közeli fák között az a messzibb világ, – a mai nap s az ifjuság – az egy időbe!
|