This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

József Attila: Without Hope (Reménytelenül in English)

Portre of József Attila
Portre of Morgan, Edwin

Back to the translator

Reménytelenül (Hungarian)

Lassan, tünődve

Az ember végül homokos,
szomorú, vizes síkra ér,
szétnéz merengve és okos
fejével biccent, nem remél.

Én is így próbálok csalás
nélkül szétnézni könnyedén.
Ezüstös fejszesuhanás
játszik a nyárfa levelén.

A semmi ágán ül szivem,
kis teste hangtalan vacog,
köréje gyűlnek szeliden
s nézik, nézik a csillagok.

Vas-színű égboltban...

Vas-színű égboltban forog
a lakkos, hűvös dinamó.
Óh, zajtalan csillagzatok!
Szikrát vet fogam közt a szó - -

Bennem a mult hull, mint a kő
az űrön által hangtalan.
Elleng a néma, kék idő.
Kard éle csillan: a hajam - -

Bajszom mint telt hernyó terül
elillant ízű számra szét.
Fáj a szívem, a szó kihül.
Dehát kinek is szólanék - -

1933. március



Source of the quotationhttp://mek.niif.hu

Without Hope (English)

Slowly, broodingly

 

All you arrive at in the end

is a sad, washed-out, sandy plain,

you gaze about, take it in, bend

a wise head, nod; hope is in vain.

 

Myself, I try to look about

nonchalantly, without pretence.

Axe-arcs shake their silver out

rippling where the aspens dance.

 

My heart sits on the twig of nothing,

its little body shivering, dumb.

In calm unbroken gathering,

staring, staring, the stars come.



PublisherMariscat Press, Glassgow
Source of the quotationSixty Poems

Related videos


minimap