József Attila: Yerbas amarillas (Sárga füvek in Spanish)
|
Sárga füvek (Hungarian)Sárga füvek a homokon Csontos öreg nő ez a szél A tócsa ideges barom A tenger nyugodt, elbeszél
Dúdolom halk leltáromat Hazám az eladott kabát Buckákra omlott alkonyat Nincs szivem folytatni tovább
Csillan a nyüzsögő idő Korallszirtje, a holt világ A nyirfa, a bérház, a nő Az áramló kék égen át
1932 [?]
|
Yerbas amarillas (Spanish)Sobre la arena, yerbas amarillas. Una vieja huesuda es este viento. La charca es una bestia estremecida. El mar en su quietud sigue su cuento.
Tarareo mi saldo, silencioso. Mi patria es una chaqueta vendida. La tarde en las colinas se detiene. Mi corazón me pide que no siga.
A través del azul cielo que fluye brilla el islote de coral del tiempo, zumbando; brilla un caserón, un abedul, una mujer, un mundo muerto.
|
||||||||||||
