Kálnoky László: Il fallimento della Creazione (A teremtés kudarca in Italian)

Csáp, olló, hártyaszárny és halfarok

egymás hegyén-hátán, rút vagy hibátlan

emberi törzsek, fők, lábak, karok

vonaglanak egy óriási kádban.

A kád zavaros vizét hirtelen

föl-fölkavarja egy otromba pózna,

és vadul lüktetnek a meztelen

szívek, a kín görcsében rángatózva.

A kotyvalék kezd lassanként kihűlni.

A kísérletező nem tud vele

mit kezdeni, elsötétül az arca,

s a teremtés be nem vallott kudarca

elől igyekezik görbült tere

kancsal útvesztőjébe menekülni.

Tentacoli, chele, coda di pesce, ali palmate,

si contorcono in una gran confusione,

tronchi umani, teste, braccia, gambe

laide o prive di difetti, dentro una vasca enorme.

I cuori nudi pulsano violentemente,

dibattendosi nello spasmo del supplizio,

al rimestare improvvisa dell'acqua torbida,

di un palo grossolano.

L'intruglio comincia a raffreddarsi pian piano.

Il gran Maestro non sa che farsene,

si rabbuia il suo viso

davanti al fallimento, non ammesso,

della Creazione, prova a sfuggire

nel dedalo strambo dello spazio incurvato.