Kosztolányi Dezső: Når du har fylt dei førti… (Ha negyvenéves… in Norwegian)

Ha negyvenéves elmúltál, egy éjjel,
egyszer fölébredsz és aztán sokáig
nem bírsz aludni. Nézed a szobádat
ott a sötétben. Lassan eltünődöl
ezen-azon. Fekszel, nyitott szemekkel,
mint majd a sírban. Ez a forduló az,
mikor az életed új útra tér.
Csodálkozol, hogy föld és csillagok közt
éltél. Eszedbe jut egy semmiség is.
Babrálsz vele. Megúnod és elejted.
Olykor egy-egy zajt hallasz künn az utcán.
Minden zajról tudod, hogy mit jelent.
Még bús se vagy. Csak józan és figyelmes.
Majdnem nyugodt. Egyszerre fölsóhajtasz.
A fal felé fordulsz. Megint elalszol.

Når du har fylt dei førti, kan det hende

du vaknar brått ei natt ein gong, og sidan

kjem ikkje søvnen att. Du ser på rommet

i mørket der du ligg. Du grunnar sakte

på eit og anna. Ligg med opne augo

som ein gong i di grav Det er eit vende,

ditt liv vil svinge inn på nye vegar.

Du undrast over at du alltid levde

imellom jord og stjerner. Minnest småting,

du leikar med dei, trøytnar, let dei falle

Du høyrer stundom larmen ifrå gata.

Du veit så vel kva alle lydar tyder.

Vemodig? Berre merksam, vaken, nøktern.

Og nesten roleg. Men du ligg og sukkar

og vender deg mot veggen. Til du sovnar.