Ötvennyolc (Hungarian)
Magányod mély és ha kitörsz belőle
Zúzott fejjel hátrálsz vissza, te dőre!
Nem tudod még? Nincs otthonod, hazád már
Csak a betű, amelyen nincsen áldás
Még egyszer fény ragyogja át magányod
Lakodból gyermeksírást hallani
Aztán csönd lesz. Felejtsd el ezt az álmot
Már versben sem tudod elmondani.
| Uploaded by | Cikos Ibolja |
| Publisher | Helikon |
| Source of the quotation | Verseskönyv |
| Publication date | 2015 |
|
Cinquantotto (Italian)
E’ profonda la tua solitudine e anche se evadi,
Tu, povero sciocco, con la testa spaccata t’arretri!
Non lo sai ancora? Una casa non ne hai, la tua
Patria è solo la lettera, che manca di grazia divina,
La luce inonda la tua solitudine per l’ultima volta,
Dalla tua casa pianto del bambino trapela
Dopodiché subentra il silenzio. Dimentica questo sogno
Neppure in poesia sei più capace a raccontarlo.
|
