Márai Sándor: Ajándék

És mégis, ma is, így is,
örökké mennyit ad az élet!
Csendesen adja, két kézzel,
a reggelt és a délutánt,
az alkonyt és a csillagokat,
a fák fülledt illatát,
a folyó zöld hullámát,
egy emberi szempár visszfényét,
a magányt és a lármát!
Mennyit ad, milyen gazdag vagyok,
minden napszakban,
minden pillanatban!
Ajándék ez,
csodálatos ajándék.
A földig hajolok,
úgy köszönöm meg.

And yet, even today, even so,

how much life gives us eternally!

It gives silently, with both hands,

the morning, the afternoon,

the twilight and all the stars,

the stuffy smell of trees,

the green waves of the river,

the reflection of someone’s eyes,

loneliness and loud noise!

How much it gives, how wealthy I am,

each time of day,

each single moment!

It is all gift,

wonderful gift.

I make a deep bow

and thank for it so.