Rózsa kell? Itt termek én,
más darabból kölcsön.
Hová lett a nemes vér? –
Cserdül, ne üvöltsön!
Rangom s rendem, elõl-hátul,
elõírva így vagyon:
„Ádám pedig ásott.”
Hát hull
a könnyed, nem hiába,
én sírásó vagyok.
Hulladékra hull a fény,
ásóm önmûködik,
rúgkapálhat lelemény,
mûve tartott eddig.
Rangom s rendem, elõl-hátul,
elõírva így vagyon:
„Ádám pedig ásott.”
Hát hull
a könnyed, nem hiába,
én sírásó vagyok.
Ûri holmik mind mit ér?
Sugár-emlék-érmet.
Kis éteri gépegér
rághat almás férget.
Rangom s rendem, elõl-hátul,
elõírva így vagyon:
„Ádám pedig ásott.”
Hát hull
a könnyed, nem hiába,
én sírásó vagyok.
Hantot rá, mi folyt helyén,
vér, bokor és fáma,
idõvel a puszta tény
érik csak egy fán ma
Rangom s rendem, elõl-hátul,
elõírva így vagyon:
„Ádám pedig ásott.”
Hát hull
a könnyed, mindhiába,
én sírásó vagyok.
