This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Petőfi Sándor: A farkasok dala

Portre of Petőfi Sándor

A farkasok dala (Hungarian)

Süvölt a zivatar
A felhős ég alatt,
A tél iker fia,
Eső és hó szakad.

Kietlen pusztaság
Ez, amelyben lakunk;
Nincs egy bokor se', hol
Meghúzhatnók magunk.

Itt kívül a hideg,
Az éhség ott belül,
E kettős üldözőnk
Kinoz kegyetlenül;

S amott a harmadik:
A töltött fegyverek.
A fehér hóra le
Piros vérünk csepeg.

Fázunk és éhezünk
S átlőve oldalunk,
Részünk minden nyomor...
De szabadok vagyunk!

1847



Canto dei lupi (Italian)

Sotto il ciel’ uggioso
Ruggisce la tempesta,
I gemelli d’inverno,
Neve e pioggia scroscia.

La nostra dimora è
Una steppa desolante;
Non v’è un cespuglio
Per trovar’ protezione.

Qui fuori il freddo,
Là dentro è la fame,
‘sto duplice vessatore
Ci strazia ferocemente;

E più in là anche il terzo:
Le armi pronte a sparare.
Goccia sulla neve bianca,
Rosso, il nostro sangue.

Abbiam’ freddo e fame,
I nostri fianchi trafitti,
Ci tocca ogni sciagura…
Ma siam’ liberi e fieri!

1847
 



Uploaded byCikos Ibolja
Source of the quotationsaját

minimap