Csokonai (Hungarian)
Egy kálomista pap s Csokonai
Egymásnak voltak jóbarátai.
Kilódul egyszer Debrecenből
S a jóbarát előtt megáll,
S: ihatnám, pajtás! így kiált föl
Csokonai Vitéz Mihály.
"No, ha ihatnál, hát majd ihatol,
Akad még bor számodra valahol,
Ha máshol nem, tehát pincémben;
Ottan nem egy hordó bor áll."
Szólott a pap, s leballag véle
Csokonai Vitéz Mihály.
"Ihol ni, uccu!" fölkiált a pap,
Amint egy hordóból dugaszt kikap;
"Szaladj csapért! ott fönn felejtém;
Szaladj öcsém, de meg ne állj!"
És fölrohan lóhalálában
Csokonai Vitéz Mihály.
A likra tette tenyerét a pap;
Csak vár, csak vár, hogy jön talán a csap.
S a csap nem jött, és a pap morgott:
"De mi az ördögöt csinál,
Hol a pokolba' marad az a
Csokonai Vitéz Mihály?"
Tovább nem győzte várni a csapot,
Ott hagyta a hordót (a bor kifolyt),
Fölmén a pincéből a házba,
De ott fönn senkit nem talál.
Csak késő este érkezett meg
Csokonai Vitéz Mihály.
Hát a dologban ez volt az egész:
Kereste ott fönn a csapot Vitéz,
Zeget-zugot kikutat érte,
De csak nem jön rá, hogy hol áll?
És így csapért szomszédba mégyen
Csokonai Vitéz Mihály.
A szomszédban valami lakzi volt,
Elébe hoztak ételt és italt;
És ím az étel és bor mellett
És a zenének hanginál
Csapot, papot, mindent felejtett
Csokonai Vitéz Mihály.
Pest, 1844. november Uploaded by | P. T. |
Source of the quotation | http://mek.oszk.hu |
|
Čokonaj (Croatian)
Čokonaj i jedan kalvinistički fratar
Behu ko dva rođena brata.
Jednom onaj iz Debrecina šmugnu
I pred brata stade dokona:
Pio bih, pajtaš! tako viknu
Vitez Mihalj Čokonaj.
“No, kad ti se već pije, piće se,
Za tebe vina negde naći će se,
Ako ne drugde, u podrumu,
Mnoge su bačve dole, znaj!”
To reče popa a s njim siđe
Vitez Mihalj Čokonaj.
“Ора, no, brajko!” viknu popa
Kako iz bačve izbi pampur;
“Тrk po slavinu! gore mi osta,
Trk, brale, i nešto već dokonaj”
Na to polete kao iz topa
Vitez Mihalj Čokonaj.
Oprezan, popa dlan stavi na
Rupu, pa čeka da stigne slavina.
Al čep ne stiže, pa popa gunđa:
“Ama kud ga odnese đavo,
Gde se dovraga dede onaj
Vitez Mihalj Čokonaj?”
Ne mogavši više da čeka čep,
Ostavi bačvu (vino isteče),
Iz podruma se u kuću pope,
Al gore nikog ne nađe taj.
Stigao je tek u kasno veče
Vitez Mihalj Čokonaj.
Evo u čemu beše cela stvar:
Tražio je gore slavinu, ljut,
Pretražio je i najmanji kut,
Al nigde čepa, a čeka ga onaj,
Pa po pampur u komšiluk ode
Vitez Mihalj Čokonaj.
U susedstvu beše neki pir,
Pa izneše preda nj ića i pića,
A on se vina i jela dokopaj;
Pa uz pesmu i zvuke tambure
Zaboravi začas popove, pampure,
Vitez Mihalj Čokonaj.
Uploaded by | P. T. |
Source of the quotation | http://www.jovicaletic.com |
|