Petőfi Sándor: Elmondanám

Elmondanám: "Megállj, leányka
Megállj, virágom, csillagom!
Egy istenadta szívet bírok;
Nesze, ha kell, neked adom."

Elmondanám, hogy: "Szívem tenger,
Uralkodjál e tengeren!
Jól jársz vele, mert a legszebb gyöngy,
A hűség gyöngye itt terem."

Elmondanám, hogy: "Tiszta fényét
E gyöngy örökre tartja meg."
Elmondanám ezt, s többet ennél;
De nem mondom, mert nincs kinek.

Povedal by som: „Postoj, dievča,
postojže, kvet môj, hviezdny jas!
Boh jedným srdcom obdaril ma;
dám ti ho, ak chceš, tu ho máš.“

Povedal by som: „Srdce moje
more je, nad ním vládni ty!
Získaš, bo najkrajšia v ňom perla
rodí sa, perla vernosti.“

Povedal by, že „lesk svoj čistý
perla tá večne bude mať“.
Aj viac by vedel, nepoviem však,
bo nemám komu povedať