This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Petőfi Sándor: Szép napkeletnek

Portre of Petőfi Sándor

Szép napkeletnek (Hungarian)

Szép napkeletnek
Viránya lelkem,
Örök tavasznap mosolyog le rá;
Mit csak a földre
Ejtett az isten,
Megterem rajta minden szép virág.

Csak egy hiányzott,
A hit virága,
A sírontúli életnek hite,
S ez is kikelt már,
Ez is virít már,
És ezt szerelmed ülteté ide.

Miről a büszke,
Az elbizott ész
Egy hangot sem bírt mondani nekem:
Megmagyarázta,
S mi könnyedén, azt
Édes szerelmed, kedves hitvesem!

Nem sötét a sír:
Szemünk vakul el,
Ha rátekintünk, fényességitől,
Mely oly szokatlan
Varázsözönnel
A másvilágból arcainkra dől.

Nem az enyészet
Rideg tanyája
A koporsó; de vidám sajka ez,
Amely velünk e
Szép életből egy
Még szebb élet partjára átevez.

Csak azt az egyet
Szeretném tudni:
Hol, merre terjed ez a másvilág?
És mily alakban
Jutunk majd innen
Ez ismeretlen másvilágba át?

Mint ágrul ágra
A csalogánypár,
Csillagrul csillagra szállunk, te s én?
Vagy mint két hattyu
Ringunk szelíden
Az örökkévalóság tengerén?



Uploaded byRépás Norbert
Source of the quotationmek.oszk.hu

Krásneho vzchodu ... (Slovak)

Krásneho vzchodu
mi nivou duša,
deň večnej jari usmieva sa jej;
čo upustil len
Boh na zem, každý
kvet zdarí sa v nej v kráse úplnej.

Chyboval jeden
len, viery kvietok,
tá záhrobného viera života:
i ten už vzklíčil,
už kvitne, a ten
to tvoje srdce zasadilo ta.

O čom hen pyšný,
trôfalý rozum
riecť nevedel mi ani slovíčka:
to vysvetlila
a ako snadno
mi tvoja láska, milá ženička!

Oj, nie je tmavým
hrob; zrak slepí nám,
keď pozreme naň, svetlo bujaré,
čo nezvyklou tak
vražbo-potopou
nám zo zásvetia splýva na tváre.

Nie zmaru pustou
je staňou rakev;
lež vľúdny člnok, z tohto krásneho
čo života sa
preplaví s nami
k nábrežiu žitia ešte krajšieho.

To len bych rád znal:
kde rozprestiera
sa onen druhý svet, nám neznámy,
a v akom tvare
ztad prejdeme raz
do neznámeho toho sveta my?

S parútky na sneť
jak slávičí pár,
na hviezdu s hviezdy polieceme snád,
či labute jak
dve budeme sa
na mori večná tíško kolembať?



Uploaded byRépás Norbert
PublisherMatica slovenská a Kníhtlačiarsky Účastinársky Spolok, Turčiansky Sv. Martin
Source of the quotationSobrané spisy básnické, sväzok XV., preklady maďarských básnikov
Bookpage (from–to)54-56
Publication date

minimap