Őszi vázlat (Hungarian)
A hallgatózó kert alól
a fa az űrbe szimatol,
a csend törékeny és üres,
a rét határokat keres.
Riadtan elszorul szived,
az út lapulva elsiet,
a rózsatő is ideges
mosollyal önmagába les:
távoli, kétes tájakon
készülődik a fájdalom. |
Schizzo d’autunno (Italian)
Da sotto l’origliante giardino
l’albero annusa nello spazio,
il silenzio è gracile e vuoto,
in cerca di confini il prato.
Ti si stringe il cuore smarrito,
la strada precipita acquattata,
con un sorriso ansioso anche
la pianta di rose scruta se stessa:
sui lontani, incerti paesaggi
si sta apprestando il dolore.
|
