Pilinszky János: Mári néninek

Jöttem esőben, sűrű sárban,
roppant hegyeknek árnyékában,
lassan szitáló őszi ködben,
s még meg se kérditek, miért jöttem?
*         
Emlékezzél,
meg kell, hogy ismerj engem,
egyszer, mikor nagy bánatod volt,
észrevétlen nyomodban mentem.

I’ve come in rain and in mud so thick,
in the shadow of tremendous hills,
in sullenly drizzling autumn haze,
and you don’t even ask why I came?
*         
Remember,
you must recognize  me now,
once when you were in deep sorrow,
unnoticed I was following you.