Pilinszky János: Mégse

Hogy a faágak a télidőben
sokáig őrzik még a hóesést,
hogy végül, mint egy passióban
minden együtt van, ház meg erdő.
"A lemenő nap szálkamezejében"
hogy egyremegy, ki sétál, egy baka
vagy egy világszép félkegyelmű lány,
mindezt tudtam, és mégse volt elég.

That the branches in wintertime
retain snowfall still for so long,
that finally, like in a passion
everything’s there, house and forest.
„In the setting sun’s field of splinters”
it’s all the same who walks, a soldier,
or a stunning beauty nitwitted girl,
I did know it all, and yet it wasn’t enough.