Pilinszky János: Sztavrogin visszatér

"Nem gondoltak a rózsakertre,
és elkövették, amit nem szabad.

Ezentúl üldözöttek lesznek
és magányosak, mint egy lepkegyűjtő.
Üveg alá kerűlnek valahányan.

Üveg alatt, tűhegyre szúrva
ragyog, ragyog a lepketábor.
Önök ragyognak, uraim.

Félek. Kérem a köpenyem."

„Nisu mislili na ružičnjak,
počinili što je zabranjeno.

Ubuduće biće progonjeni
i samotni, kao sakupljač leptira.
Stićiće svi ispod stakla.

Ispod stakla, na iglu nabodeno
sjaji, sjaji taborište leptira.
Vi sjajite, gospodo moji.

Bojim se. Molim svoju kabanicu.”