This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Podolszki József: Homokrajz

Portre of Podolszki  József

Homokrajz (Hungarian)

Hosszú sivatag peremét kutatva kerengünk
félszeg ellipszisekbe hajló köröket rajzolunk szavakkal
a dobhártyákra tapadó sötétség ellen védekezünk
önricsajunkba belemerülve
és belevakulva a távolról könyörtelenül tüzelő napsugarakba
tevevezetőink: árnytalan hitet! – így követelik
                    mindenkitől
félelemperzselte arcok maszkja köszön
s kiátkozzuk a nem köszönőket
már hálni se jár belénk a lélek
és nincs olyan vétek
mit egyetlen fanyar mosolyért el ne követnénk
itt a szürkeségben homokkal dúcolt emelvényeinken
sürög a képzelt valóság

    fa
        rügy
                virág
a flórára ruházott örökigazság
gyökérszárny
                   szár
                           ág és
                   levél
és hogy éppen ezért innen már menni s menekülni soha senkinek
nos: ezt
és csak ezt nem fogjuk fel soha
mert azért tartozunk mi is valahova
hosszú sivatag körellipszise rajzolja utunk



Uploaded byFehér Illés
PublisherFórum - Ujvidék
Source of the quotationBarna
Bookpage (from–to)39.
Publication date

Crtež u pesku (Serbian)

Istraživajući rub duge pustinje kružimo
rečima u stidljive elipse pretvarajuće krugove crtamo
u vlastitu graju utopljeno
i od sunčevih zraka šta iz daljine prže oslepljeno
protiv na bubno opno zalepljenog mraka se borimo
naši kamilari: neosenčenu veru! – od svakoga
                  tako zahtevaju
maske strahom oprženih lica pozdravljaju
i one koji ne pozdravljaju proklinjamo
duh i za vreme sna nas obilazi
i nema takvog greha
što ne bi učinili zbog jednog oporog osmeha
tu u sivilu na našim peskom poduprenim podijima
zamišljena stvarnost vrvi
trava
        drvo
                pupoljak
                              cvet
večna istina flore
korenje
            peteljka
                         grana i
            list
i baš zbog toga odavde već otići bežati nikad nikome
dakle: to
samo to nikad ne shvatamo
jer ipak i mi negde pripadamo
naš put elipsa duge pustinje crta
 



Uploaded byFehér Illés
Source of the quotationhttps://feherilles.blogspot.rs/

minimap