Röhrig Géza: Bogcele (Batyuk in Romanian)

Az a gojcsik,
apró, lengyel kislány,
kinek batyum odaadtam,
tudta, hogy a fiam van benne.

Láttam, hogy tudja,
egy csecsemőt adok oda,
dávidcsillagos pólya,
ezért is mertem gyorsan,

neve, lakhelye,
s egy aranylánc is volt benne,
az a kislány ott mindent értett,
szemével akkor már sokszor intett,

hogy ne tétovázzak: most, most,
hát odaadtam a batyum végre,
és a csendőr nem vette észre,
az enyémet nem látta meg.

Goicica aceea,
micuţa fată poloneză,
căreia i-am dat bogceaua,
ştia, căci  în ea e fiul meu.

Am văzut, căci ştie,
c-o să-i dau un copil mic,
o faşă cu steaua lui David,
de aceea mergeam  repede,

numele-i, adresa-i,
şi un lănţişor de aur  în ea era,
cu totul era în clar fetiţa aceea,
cu ochii de multe ori m-avertiza,

să nu mă îndoiesc: acum, acum,
şi în sfârşit bogceaua i-am dat,
şi jandarmul n-a observat,
bogceaua mea n-a văzut.