Bájoló (Hungarian)
Rebbenő szemmel ülök a fényben, rózsafa ugrik át a sövényen, ugrik a fény is, gyűlik a felleg, surran a villám, s már feleselget fenn a magasban dörgedelem vad dörgedelemmel, kékje lehervad lenn a tavaknak, s tükre megárad, jöjj be a házba, vesd le ruhádat, már esik is kint, vesd le az inged, mossa az eső össze szívünket.
1942 február 1. Uploaded by | P. T. |
Source of the quotation | http://verspatika.wordpress.com |
|
Affascinante (Italian)
Seduto nella luce
con l’occhio vibrante,
si slancia il rosaio
oltre il steccato,
svanisce la luce
s’addensa la nube,
guizza il fulmine
e lassù più in alto,
forte e impetuoso,
risponde a picche
il tuono al tuono,
il cerulo dei laghi
laggiù s’accascia,
l’acqua s’ingrossa,
entra pure in casa,
spoglia la tua veste,
comincia a piovere,
levati la camicetta,
che la pioggia lavi
i nostri cuori insieme.
|