Reményik Sándor: Il dottore (Az orvos in Italian)

Id. dr. Imre József emlékének

Egy képet láttam drága, öreg úrnak
S nagy orvosnak a szobája falán:
"Jézus, az Orvos."
Ül az ágyszélén szelíd-komolyan.
Az ágyban fekszik egy beteg leány.
Csak ül és fogja a leány kezét
És néz rá hosszasan,
Tekintetében gyógyító erő,
Áldás és béke van.

A nagy orvos, a drága öreg úr
Azóta elpihent.
De emlékéből, mint a fali képből
Sugárzik az erő
S leszáll a szívemre a csend.

Ő ama názáreti örök Orvos
Hű követője volt.
A beteg fölé szívével hajolt.
Nem mondotta sokat:
Uram, Uram.
De: "Aki cselekszi az én igémet" -
Az velem van.

És én most minden igaz orvos arcán,
Ki szeretettel fogja meg kezem,
Az ő arcát s az örök Orvos arcát
Felismerem.

1934 október 13

In ricordo del dott. Imre József senior

Vidi una foto sulla parete del vecchio signore,
Diletto e gran’ dottore:
“Gesù, il dottore.”
Seduto sul ciglio del letto, mite e serio,
Nel letto una ragazza malata giace.
Sta seduto, regge la mano della ragazza,
La guarda lungamente,
Nello sguardo suo forza guaritrice,
Benedizione e pace.

Il gran’ dottore, il caro vecchio signore,
Da allora ha trovato riposo.
Ma dal suo ricordo, come dalla foto sulla parete
S’irradia la forza
E sul mio cuore discende il silenzio.

Lui era il fedele seguace di quel
Eterno Dottore di Nazaret.
Si chinava col cuore sul malato.
Non diceva molto:
Signore, Signore.
Ma: „ Colui che segue il mio verbo” –
E’ con me.

Ed ora io, sul viso di ogni vero dottore,
Che con amore tiene la mia mano,
Il suo viso, il viso del eterno Dottore
Riconosco.

13 ottobre 1934