Székely Magda: Saving the sodomites (Hogy tűz ne hulljon in English)

B.I. emlékének

A mindenektől elhagyott
csontok fölött magam vezeklek,
mert szólottak a koponyák,
s én rendeltettem őrizetnek.

Ezékielhez szólt az Úr,
és válaszolt a bizalomra,
és húst növelt a csontokon,
s feltámadott a hekatomba.

Én kérdezek, de nincsen Úr,
hogy énhelyettem válaszoljon,
s nem lakik bennem hatalom,
mely élő húst növel a csonton.

Kinek mindenre joga van,
az mihez kezdhet e jogával,
S kinek bocsássa meg a bűnt,
amelyet senki el nem vállal?

Gyökértelen is felszökik
a bizalom törékeny szára.
Az igazakat számolom,
hogy tűz ne hulljon Szodomára.

In memorian I. B.

I hold a solitary vigil
over this forsaken garden
of bones. The skulls have called my name.
It is my lot to guard them.

The Lord once called a prophet’s name.
He answered, and the ossified,
dead flesh began to grow again.
Behold, the hecatombs revived.

I do not possess the power
to grow live flesh upon dead bone.
This time, though, I call the questions.
No-one answers. I’m alone.

What’s the use of retribution
over swiftly passing time?
Can you exercise forgiveness
if all deny the crime?

The fragile stalk of trust can feed
from just thin air. I’ll never tire
to seek 10 righteous Sodomites
...to save this city from the fire.