Szenes Anikó: A mia madre (Anyámnak in Italian)

Hol tanultál könnyet letörölni,

Fájdalmat rejteni lelkedben?

Bánatot, panaszt eltemetni,

Sírást és kínt oly csendesen?

Hallgasd a szél szavát:

Hegyen és völgyön át,

Tátott torokkal kesereg;

Nézd a tengert.

Üvöltve renget

S korbácsol sziklahegyeket.

Az egész Természet zeng és reng,

A gátat, formát szétrepeszti.

Honnan a szívedben ez a csend:

Hol tanultál hősnek lenni?

Nahalal, 1940. I. 15.

Dove hai imparato ad asciugare le lacrime,

Dentro la tua anima celare il dolore?

Sotterrare tristezza e lamento,

In silenzio, pianto e tormento?

Ascolta il vento, la sua parola:

Come si lamenta a squarciagola,

Attraversando mare i valli;

Osserva il mare.

Ululando scuote

E flagella le montagne rocciose.

Tutta la natura tuona e si scuote,

Tutte le dighe e forme distrugge.

Donde il grande silenzio nel tuo cuore:

Dove hai imparato ad essere un’eroe?

15 gennaio 1940, Nahalal