Weöres Sándor: Öreganyó

Ha tücsök leszek, fekete tücsök,
majd megállj, még visszahívnál -

Nem lesz, aki ágyba küldjön,
és az orrod megtörölje,
mászkálhatsz a kerítésen,
pottyanhatsz a csunya földre.
Jó lesz, jó,
neked is, nekem is jó...

Lesz akkora házam, mint a makk-héj,
meg se mutatom neked,
holdfényt fonok békarokkán,
mák-olvasót pergetek.
Jó lesz, jó,
neked is, nekem is jó...

Majd kérnél tőlem süteményt, de
nem ülök a pamlagon:
nedves fű
közt lakom,
harmatgyöngy
ablakom,

majd megállj, még visszahívnál -