Weöres Sándor: Ablak az éjbe

szűz arc égi vánkosán
át a vércsék városán
lehajolt

szárnyak és csőrök felett
gömbölyű tér megreped
penge hold

várás ablaknégyszöge
hámuló illat zene
libegő

kerete négy széle fog
szélből épült bástyafok
égi kő

de ha te hámba fogod
nyergeled az ablakod
paripád

vihar villám szoroson
fénylő szűz arc eloson
ködön át

ablaknégyszög aki vá-
illat zene aki bá-
kerete

illa-bá és villa-bé
az éj meghasad belé
de ha te