Óskar, Jón: Világálom (Draumur heimsins in Hungarian)

Þú vaknar morgun einn og sérð til veðurs
og bak við þig er heimsins mikli draumur
um fegra líf og sáttgjarnari hendur
og allra brauð og allra sólskinsstundir,
þú vaknar morgun einn og heyrir brotna
í afargreipum stormsins fúna stofna
og bak við þig er heimsins mikli draumur
um allra brauð, þú heyrir vindinn spyrja:
Hvað dvelur þig? og fingur þínir kreppast
og vöðvar þínir hnyklast, og þú segir:
Ef bróðir minn hefur vaknað, ef hann vaknar
á þessari stundu, ef hann hlustar með mér
á söngva vindsins, ef hann ljær mér afl sitt
og fær mitt afl og ef hann söðlar hest sinn
og ef ég söðla hest minn og við söfnum
liði í hverri sýslu, austur, vestur,
norður, suður, vinum okkar og þeirra
vinum, sem hafa brauð sitt vætt í tárum
og óska þessum heimi fegri landa
og uppskerustunda hverju svöngu barni,
þá gæti draumur okkar rætst á morgun
um betra líf og sáttfúsari hendur.
Þú vaknar morgun einn og sérð til veðurs.

Ébredsz, magad vagy, nézed, mi idő jár,
s már ott áll mögötted óriási álma
a világnak: szebb életről, engesztelő kezekről,
kenyérről, napfényes órák melegéről,
ébredsz, magad vagy, hallod szertetörni
a kelő szélben szobád lehelletét,
a már ott áll mögötted óriási álma
a világnak: kenyérről. Megkérdi a szél:
Hol vagy voltaképp? És ujjad begörbül,
izmod görcsben megfeszül, míg szólni kezdesz:
Ha most az én testvérem is fölébred,
ha éppen most, s megtelik ő is énekével
a szélnek, s ha erejét nekem ő felkinálja,
amint én az enyémet neki, s ha lovát
nyergeli, amint én is, hogy toborozzunk
csapatokat mindenfelé, délen, északon,
keleten, nyugaton, barátokat, barátok
barátjait, kik könnyes szemmel eszik kenyerük,
szebb országot álmodnánk ki a világból,
s gyermekdalok hajnali feltámadását,
ha így volna: fölkelhetne s járna
a mi álmunk: szebb életről, engesztelő kezekről.
Ébredsz, magad vagy, nézed, mi idő jár.