Buzzi, Paolo: Poeti
Poeti (Italian)Grande è chi sente il notturno disperato e se lo canta, come gli suppura su dal cuore, via, per le strade, fra i raggi delle fogne e delle stelle. Se il mondo è in un poeta, questo che veglia mentre gli altri dormono e cammina, questo che guarda le luci e le ombre d'ogni passo con faccia di tutti i colori, questo che mangia le sue midolla in brivido e beve le sue lagrime calde, questo è il Poeta in un mondo. E gloria a lui dai grandi cieli chiaroscuri !
|
Költők (Hungarian)Nagy az, aki hallja a kétségbeesés nokturnóját és énekli, ahogy szívéből felfakad, szerte az utakon, szennygödrök s csillagsugarak között. Ha költő megtelt a világgal, virrasztva jár, míg alszanak a többiek, minden lépéskor a fényeket és árnyakat százféle arccal figyeli, hideglelősen saját velejét eszi s megissza saját forró könnyeit. Íme a költő a világban, és a fényes-sötét egekből dicsőség neki!
|