Calabrò, Corrado: Penge a mézben (Una lama nel miele in Hungarian)

Una scaglia dorata ricopre
il grembo senza sale
del mare di gennaio.

S’allunga il fiume nel golfo invetriato
come una lingua nel miele.

Pugnala a freddo l’azzurro
la scia di ghiaccio di un Phantom.

Come una lama nel miele
affondi nel cuore il tuo sguardo.

Spada snudata
del grembo bianco sabbia della dea,
pesce strappato all’acqua in cui respira,
in gocce di stagno fondente
fiotta miele la voglia di te.

Aranypikkely takarja
sótlanná vált ölét a
tengernek januárban.

Üveggé merevült öbölbe ér a
folyó, mint nyelv a mézbe.

Jeges csíkját egy Phantomnak a kékszín
hideg átmetszi tőrrel.

Miként a mézbe nyelv: úgy
merül be pillantásod a szívembe.

Éltető vizekből kiragadott hal
mocsárba vetve; meztelen, kivont kard
az istennő homokfehér öléből,
amelyből még a téged áhító vágy
utolsó mézcseppjei párolognak.