Carducci, Giosuè: Giuseppe Garibaldi (A Giuseppe Garibaldi in Hungarian)

Te là di Roma su i fumanti spaldi

Alte sorgendo ne la notte oscura

Plaudian pugnante per l’eterne mura

L’ombre de’ Curzi e Deci, o Garibaldi.

A te de’ petti giovanili e baldi

Sfrenar l’impeto è gioia; a te ventura

Percuoter cento i mille, e la sicura

Morte con amorosi animi saldi

Abbracciar là sopra il nemico estinto.

Or tu primo a spezzar nostre ritorte

Corri, sol del tuo nome armato e cinto.

Vola tra i gaudi del periglio, o forte:

Vegga il mondo che mai non fosti vinto

Né le virtú romane anco son morte.

Téged magasztal füstben, Róma harci

árka fölött, sötét éjben csatázva

a Curtiusok s Deciusok árnya,

az örök fal magasán, Garibaldi.

Merész, ifjú sziveket elragadni –

ez örömöd; sorsod rohanni rázza

százszor az ezret a biztos halálba,

hogy szerelmes hős lelküket a talmi

elhullt ellenség fölött átkaroljad!

Rohansz, hogy láncunk elsőként letépjed;

csak neved vértje s fegyverei óvnak.

Szállj, ó, Erős, szállj gyönyörén a vésznek!

A világ lássa: már le nem tiporhat,

s nem holtak még a római erények!