Atto di adorazione per la giovinezza (Italian)
Credevi di andartene, giovinezza come un ospite ingrato che esce da una casa senza salutare come scompare la brina da un prato di montagna col passare del mattino. Invece ti ho ancora vicino. Credevi di fare la furba, di fottermi dopo avermi tanto piagato con la tua nevrastenia torbida con il tuo desiderio inappagato con la tua timidezza vergine che sempre mi storceva la bocca. Invece sei ancora qui, nonostante i capelli, i peli che appassiscono le unghie che si sfarinano e cadono le ossa che faticano, ti tocca restare ancora con me. Ramo d’ulivo, stelo di papavero sei mistero, anima ,sorpresa sei la bellezza vagabonda ,illusa, piazze di una città sconosciuta percorse all’alba in fretta senza meta. Credevi di andartene, ma io ti ospito troppo bene in un cuore feroce e ragazzo, che niente ha domato, che conosce troppo bene la tua carezza e come rinasci fenice dalle tue ceneri. Resta qui, che io ti veneri. Uploaded by | Cikos Ibolja |
Source of the quotation | http://www.italian-poetry.org/ |
|
A fiatalság imádata (Hungarian)
Fiatalság, azt hitted, hogy elmehetsz
mint egy hálátlan vendég
aki köszönés nélkül hagyja el a házat,
mint ahogy a reggeli órák multával
a hegyi rétekről eltűnik a dér.
Pedig még itt vagy mellettem.
Azt hitted ravasz vagy, hogy kitolsz velem
miután annyit gyötörtél
zavart ideggyengeségeddel,
kielégíthetetlen vágyaiddal,
kezeletlen félénkségeiddel
melytől mindig elfacsarodott a szám.
Pedig még mindig itt vagy, a hajam
ellenére, sorvadó szőrszálaim,
máló és széthulló körmeim,
fáradó csontjaim ellenére kénytelen
vagy még velem maradni.
Olajfaág, pipacs szára,
rejtély, lélek, meglepetés vagy,
te vagy a csavargó szépség, önámító,
a hajnalban sietősen és céltalanul
végigjárt ismeretlen város terei.
Azt hitted elmehetsz, de én ebben a
dühödt szívemben túl jó otthont
nyujtok neked, én ifjú, kit semmi sem
zabolázott meg, ki túl jól ismeri simogatásod
és ahogyan mint főnix újjászületsz hamvaidból.
Maradj velem, hogy imádhassalak.
|