Sono qui seduto su un tappeto (Italian)
Sono qui seduto su un tappeto di foglie e fiori di primavera e il mio silenzio è una preghiera ed ho con me la coppa e il vino. Se la mia Amata fosse vicino se la sua bocca lucente fosse qui. Il profumo dei suoi baci è più dolce del gelsomino. Dicono che sono saggio perché conosco tutte le parole di Dio e so che il suo volto non si vede ma a tutti i roseti concede la sua porpora e il suo fuoco. Ma io sono saggio perché bevo, gioco canto mentre il tempo ci rapina. Quante rose si apriranno stamattina e quante ne cadranno domani o sotto le raffiche degli uragani avvizziranno. Il tempo ci affratella noi che ci muoviamo sotto lo stesso cielo. Non è la stessa per noi tutti quella luna che sembra una melagrana staccata lentamente dal suo ramo? Ma io sono saggio perché amo. Uploaded by | Cikos Ibolja |
Source of the quotation | http://www.italian-poetry.org/ |
|
Itt ülök egy szőnyegen (Hungarian)
Itt ülök egy levelekből és tavaszi
virágokból szőtt szőnyegen
az én csendem csupán egy fohász,
van nálam bor meg kupa is.
Ha mellettem lenne Kedvesem
ha fényes szája itt lenne velem.
Csókjainak illata édesebb
mint a jázmin virága.
Mondják hogy bölcs vagyok
mert ismerem Isten minden szavát,
és tudom hogy arca nem látható
de minden rózsakertnek bőven
ajándékozza tüzét és bíborát.
De én bölcs vagyok mert iszom, játszom,
énekelek miközben az idő kifoszt bennünket.
Hány rózsa fog kinyílni ma reggel,
hány fog lehullani holnap vagy
elhervadni az orkán széllökései alatt.
Az idő testvérekké tesz bennünket,
minket kik élünk egyazon ég alatt.
Mert az a hold, mely egy ágról lassan
leválló gránátalmának tűnik, nem
ugyanaz – e mindannyiunk számára?
De én bölcs vagyok mert szeretek valakit.
|