Foscolo, Ugo: Önarckép (Autoritratto in Hungarian)

   Solcata ho fronte, occhi incavati intenti,

crin fulvo, emunte guance, ardito aspetto,

labbro tumido acceso, e tersi denti,

capo chino, bel collo, e largo petto;

   giuste membra; vestir semplice eletto,

ratti i passi, i pensier, gli atti, gli accenti;

sobrio, umano, leal, prodigo, schietto;

avverso al mondo, avversi a me gli eventi.

   talor di lingua, e spesso di man prode;

mesto i più giorni e solo, ognor pensoso,

pronto, iracondo, inquieto, tenace:

   di vizi ricco e di virtù, do lode

alla ragion, ma corro ove al cor piace:

morte sol mi darà fama e riposo.

  Süppedt, figyelmes szem, a homlokon barázda,

vörös haj, vánnyadt arc, a tekintet merész,

a vastag, elmés ajk mosolyra sose kész,

szép nyak, bozontos mell, s a főt a bú alázza:

  ruhám jó s egyszerű, a testem ép, egész,

gyorsan gondolkozom, megyek, teszek, mint lázba,

igaz és emberi, érdes, józan, garázda:

lenézem a földet, de a föld is lenez,

  legtöbbször egyedül elmélkedem szelíden:

nem csalt meg engemet a félelem s remény még,

szemérmem ronggyá tesz, de a dühöm vitézzé:

  vigyázatos eszem tűnődve szól, de szívem,

a jó, a rossz őrjöng, s a végtelent idézné:

adj hát, Halál, nekem babért es végre békét.