Leopardi, Giacomo: XL – Szimónidésztől (XL – Dal greco di Simonide in Hungarian)

Ogni mondano evento
È di Giove in poter, di Giove, o figlio,
Che giusta suo talento
Ogni cosa dispone.
Ma di lunga stagione
Nostro cieco pensier s’affanna e cura,
Benchè l’umana etate,
Come destina il ciel nostra ventura,
Di giorno in giorno dura.
La bella speme tutti ci nutrica
Di sembianze beate,
Onde ciascuno indarno s’affatica:
Altri l’aurora amica,
Altri l’etade aspetta;
E nullo in terra vive
Cui nell’anno avvenir facili e pii
Con Pluto gli altri iddii
La mente non prometta.
Ecco pria che la speme in porto arrive,
Qual da vecchiezza è giunto
E qual da morbi al bruno Lete addutto;
Questo il rigido Marte, e quello il flutto
Del pelago rapisce; altri consunto
da negre cure, o tristo nodo al collo
Circondando, sotterra si rifugge.
Così di mille mali
I miseri mortali
Volgo fiero e diverso agita e strugge.
Ma per sentenza mia,
Uom saggio e sciolto dal comune errore,
Patir non sosterria,
Nè porrebbe al dolore
Ed al mal proprio suo cotanto amore.

Az összes földi esemény
Jupiter kezén van, ó fiam, Jupiterén,
Minthogy tehetsége révén
Az ő szava a döntő.
De a távoli jövő
Vak elménket aggasztja, és magára vonja,
Pedig az emberi idő,
Ahogy az ég a szerencsénket forgatja,
Nem tart, csak napról napra.
Boldogító látszatok szép reménye
Táplál valamennyiünket,
Mindenki töri magát érte, hiába:
Ki a megfelelő napra
Vár, ki pedig időszakra;
A földön nincs olyan élő,
Aki ne képzelne a jövőbeni évre
Kezes, nagylelkű isteneket,
Plútót is beleértve.
De íme, még mielőtt a remény révbe érne,
Van, kit utolér az öregség,
Van, kit Léthé sötétjébe visz a betegség,
Ezt a zord Mars és amazt a hullámzó szenvedély
Ragadja magával; van, akit fölemészt
A tengernyi gyászos gond, vagy a nyaka köré
Hurkot vet a halálba menekülő.
Ekképpen ezerféle
Baj ijesztő serege
Bántja és emészti a szegény halandót, míg élő.
Én inkább hajlok arra,
Hogy a bölcs és a közös tévhitektől nem függő
Ember nem támogatja
A kínt; sem a maga baja,
Sem a szenvedés iránt nem táplál ily szerelmet.