This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Luzi, Mario: A negyvenedik év jő (Nell'imminenza dei quarant'anni in Hungarian)

Portre of Luzi, Mario
Portre of Justus Pál

Back to the translator

Nell'imminenza dei quarant'anni (Italian)

Il pensiero m'insegue in questo borgo

cupo ove corre un vento d'altipiano

e il tuffo del rondone taglia il filo

sottile in lontananza dei monti.

 

Sono tra poco quarant'anni d'ansia,

d'uggia, d'ilarità improvvise, rapide

com'è rapida a marzo la ventata

che sparge luce e pioggia, son gli indugi,

lo strappo a mani tese dai miei cari,

dai miei luoghi, abitudini di anni

rotte a un tratto che devo ora comprendere.

L'albero di dolore scuote i rami...

 

Si sollevano gli anni alle mie spalle

a sciami. Non fu vano, è questa l'opera

che si compie ciascuno e tutti insieme

i vivi i morti, penetrare il mondo

opaco lungo vie chiare e cunicoli

fitti d'incontri effimeri e di perdite

o d'amore in amore o in uno solo

di padre in figlio fino a che sia limpido.

 

E detto questo posso incamminarmi

spedito tra l'eterna compresenza

del tutto nella vita nella morte,

sparire nella polvere o nel fuoco

se il fuoco oltre la fiamma dura ancora.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://www.poesieracconti.it/poesie-autore

A negyvenedik év jő (Hungarian)

Nem hágy a gondolat nyugodni a

komor kisvárosban, hol fensíkok szele

kószál, és alábukó fecske vágja

ketté a távol hegyek finom vonalát.

 

Maholnap negyven évre duzzad a

sok váratlan szorongás, unalom, vidámság,

mely gyors volt, mint a március szele,

a fényt, s esőt hozó, s már itt a tétovázás, –

kitépni magam ölelő karokból,

otthonból, sok-sok éves megszokás

szakadt szét: ezt kell tudomásul vennem.

Ingatja ágait a fájdalom fája ...

 

Rajokban szállnak immár vállaimra

az évek. Ez a mű, amit beteljesítünk,

élők és holtak, külön-külön, s együtt,

nem volt hiába: járni e homályos

világot fényes utak, s tárnák mentén,

ahol múló találkozások sűrűsödnek,

s válások, szerelmek közt, vagy az apa egy

szerelmében, míg áttetsző lesz minden.

 

Ha ezt elmondtam, elindulhatok,

kit örök együtt-létezésbe küldtek,

mert minden együtt életben-halálban,

s eltűnhetek a por közt, vagy a tűzben,

ha túl a lángon tart tovább a tűz.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap