This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Montale, Eugenio: Gli orecchini

Portre of Montale, Eugenio

Gli orecchini (Italian)

Non serba ombra di voli il nerofumo

della spera. (E del tuo non è piú traccia.)

È passata la spugna che i barlumi

indifesi dal cerchio d’oro scaccia.

Le tue pietre, i coralli, il forte imperio

che ti rapisce vi cercavo; fuggo

l’iddia che non s’incarna, i desiderî

porto fin che al tuo lampo non si struggono.

Ronzano èlitre fuori, ronza il folle

mortorio e sa che due vite non contano.

Nella cornice tornano le molli

meduse della sera. La tua impronta

verrà di giú: dove ai tuoi lobi squallide

mani, travolte, fermano i coralli.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://www.poesie.reportonline.it/Poesie

A fülbevaló (Hungarian)

A füstfekete bolton nem marad nyom

a szállók után. (A tied se őrzi.)

Áthalad a szivacs, s az aranyabroncs

védtelen villódzását messzeűzi.

Köveidet, korálljaid kerestem,

elragadódat, erős birodalmad;

búvok az istennőtől, aki testet

nem ölt, míg vágyam villámodba halhat.

Kitinszárnyak zúgnak, zúg a halottas

gyülekezet, két élet, tudja, semmi.

Beúsznak a képbe az este lomha

medúzái. Lentről fog földerengni

a jeled, ahol viaszszínű, fáradt

kezek füledbe kapcsolják korállod.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap